Beregi Sikságon az ukrán határ felé haladva a Tisza mentén kis falvak során át vezet az út az egyik legrégebbi településre Tiszaadonyba. A települést a XIII. században Fügedi Farkas bírtokolta, aki az egri káptalan elott eladta azt a Gutkeled nemzetségbol származó Apajanknak, O az unokájának Apaj istpán fiának vásárolta meg. Majd a Szalók nembeli Szalók Péternek 1290-ben.
Elso írásos formája „ODON” amely név az ismeretlen származású osi magyar személynévbol való. Valószínuleg a község határában olvadt galgó falu, amelynek sorsa tiszaadonyéval egyezo, a szalók nembeli Szalóki Mihály fia, Péter birtokolta 1298-ban is, amikor Eszenyi Tamás fiai Eszenyi és csapi jobbágyokkal lerombolták a falut, Szláv településnév. „a-dom a „som”-ot jelento Gogh szláv szóból származik. A település nevét 1475.-ben említik utoljára. Határához tartozott Teremszeg puszta is.
„A falu határát sűrűn szabdalták kisebb-nagyobb vizek, erek, patakocskák és tavak. Határpontokként a következő tavakat és folyókat sorolták fel: Tisza, Büdös halastó, Vid erdejénél. Határpatak, Bochogó folyó, Baranya mocsár, Melepir tó, Rekettyés-tó, Lapus rekettyefolyó végére a Csarnavoda.”