Községünk Egyháztörténete

Az egyházközössége 1645-ben alakult meg. 1665.-ben lelkipásztora Dobozi András volt. Az egykori római katolikus templom gót stílusú építmény volt, Ez a templom a XVI sz-ban már a reformátusok birtokában volt. A XVII.-ban a háborúk során elpusztult „csonkán hevert” csak a szentélye maradt fenn még ideig, óráig. A lerombolt templom helyére a hadjáratokon létszámában megfogyatkozott lakosok kis fatemplomot építettek. A XVIII sz. végén jutott el a lakosság arra az elhatározásra, hogy uj kőtemplomot építenek.
1784.-ben kezdték el az építkezést Győrfi György prédikátorságában A templom nyugati homlokzata elé 1822-ben építettek egy 28 méter magas kőtornyot. Az a körülmény – hogy a tiszaadonyi hívek a régi kőtemplom romjaira építkeztek később súlyos anyagi következményekkel járt. A templom falai a gyönge alapozás miatt helyenként lesüllyedtek, – minek következtében igen körülményes és költséges munkálattal kellett biztosítani a templom használhatóságát. Ez a munkálat ezzel egyidejűleg a templom belső kifestése az 1938. év elején történt meg. Ugyanakkor a torony is rendbe hozatott, új bádogfestést kapott és az ismét használatba vett templommal együtt a gyülekezet új harangot is szentelt. A belső berendezést Tóth János asztalosmester készitette.1834-ben kibővítették l937-ben és 1980-ban renoválták . A templomban emléktábla őrzi a II. világháborúban odamaradt 14 áldozat nevét 1945-ben helyezték el. De emlékmű is őrzi az elhurcoltak emlékét amit minden évben megkoszorúznak s még napjainkban is él olyan idős ember, aki 3-4 évet volt a Szovjetunióban elhurcolt. l938-ban már 140 görög katolikus élt a településen, számukra 1940.-ben építettek tomplomot. A görög katolikusok egyházilag jelenleg az aranyosapáti görög katolikus lelkészséghez tartozik.